Nekem mind megvolt a szakdogán kívül, bár két alkalommal nem ment minden egyszerűen.
Immár második éve és utoljára (sóhajt) írtam a Guba Sándor Emlékversenyre pályázatot. Tavaly is szentségeltem elég renden, mikor a Word nem engedett képet rendesen beszúrni, majd a képaláírás tűnt el valahová az éterben... de mikor a táblázatok csúsztak szét. Na, az felülmúlhatatlan dühöt tudott bennem felébreszteni.
Idén sem volt másképp. Csak most mindent nulláról kezdtem, mivel a tavalyi dolgozatom nagy része az érettségi projektemből volt. Most a tartalomjegyzék leadási határideje előtt még témát váltottam, így lett a terelésből dog dancing. Csak egy kicsit volt egyszerűbb a dolgom, illetve még azt vettem számba, hogy melyikről tudok jobban, szívből beszélni. Ez egyértelmű.
Na, de miért is szentelek neki külön részt? Höhömm, hát miért másért... elég "élvezetes" volt küzdeni. De idén végre nem egyedül szenvedtem vele, volt pár bajtársam és volt, akivel közösen is kikészültünk. Kedves leendő szobatársam, tudom, hogy olvasol. ;) Egy élmény volt együtt káromkodni, vihogni, szidni a Word-öt!
Mindenkinek csaj ajánlani tudom, hogy írjon valami igenhivatalos dolgot, aminek a szerkesztési formája is meg van adva, de hogy hogyan csinálja, az nincs. ECDL oktatásnál is csak az alap használatát tanították a régebbi típusnak, a 2010-es változatban pedig igenhülyén van elrendezve minden. Komolyan, próbáljátok ki.
Nekem egy időre elment a kedvem a szakdoga írástól. Még szerencse, hogy van pár évem addig...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése